Híreink

Építés, kivitelezés, műszaki vezetés, felelősség, avagy jogi helyzet 2.

Építés, kivitelezés, műszaki vezetés, felelősség, avagy jogi helyzet 2.
Villamos hírek és érdekességek mellé felüdülésnek mindig jól jön egy kis jogi elmélyedés. Nem kifejezetten szeretnék jogászkodni, de az utóbbi napokban több kollégával cseréltünk eszmét a szakmai felelőségbiztosítással kapcsolatban. Kell, nem kell, fontos, vagy felesleges plusz teher a kivitelezőkre? Ez utóbbit persze döntse el mindenki maga, de a felelősség és felelősségvállalás már nem csak egyéni döntés kategóriájába tartozik. Ma egy építmény építése során számos az építéshez kapcsolódó szereplővel találkozunk. Az alábbi leírás segít eligazodni az ezen szereplők felelősségi területein.

A 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet kötelezően előírja, hogy a tervezők, kivitelezők rendelkezzenek felelősségbiztosítással.

 

Felelősségi területek:

   

 

A tervező felelős:

1) az általa készített építészeti - műszaki dokumentáció (ideértve a kivitelezési dokumentációt is)


a) műszaki tartalmának szakszerűségéért,
b) valós állapotnak megfelelő tartalmáért,
c) építészeti minőségéért, a tervezéssel érintett védett építészeti és természeti örökség megóvásáért,

2) az építészeti - műszaki dokumentáció készítésében (részben, vagy folyamatosan) részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők kiválasztásáért,

3) a szakági tervezők közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért.


A kivitelező felelős:

1) az építőipari kivitelezési tevékenység jogszerű megkezdéséért és folytatásáért, az építési napló vezetéséért, kivitelezői jogosultságának meglétéért,

2) az építtető által rendelkezésére bocsátott, hatósági eljárásban záradékolt építészeti - műszaki dokumentációban, valamint a kivitelezési dokumentációban elő
írtak betartásáért és betartatásáért, és

3) az elvégzett szakmunkák eredményeként létesült szerkezetek, berendezések, építmény, építményrész rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságáért.


A felelős műszaki vezető felel:

1) az építményfajtának, építési tevékenységnek megfelelő jogosultságának meglétéért,

2) a szakmunka irányításáért,

3) az építmény, építményrész jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési terveknek, illetve a jogszabályban meghatározott kivitelezési dokumentációnak megfelelő megvalósításáért, továbbá

4)az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásáért és

5)a munkálatok végzésének szakszerűségéért.


Az építtető felel:

1) az építési beruházás teljes fedezetének biztosí
tásáért,

2) az engedélyezési és kivitelezési terv tervezőjének, az építési műszaki ellenőr, valamint a kivitelező kiválasztásáért,

3) az építésügyi hatósági engedély, építésügyi, vagy építésfelügyeleti tudomásulvétel
megszerzéséért,

4) a hatósági eljárásban záradék
olt építészeti - műszaki dokumentációban, valamint a kivitelezési dokumentációban foglaltak betartásáért,

5) az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdéséhez szükséges, jogszabályban előírt dokumentumok (tervek) meglétéért, az elektronikus építési napló vezetése esetén az építési napló készenlétbe helyezéséért,

6) az építési munkaterület átadásáért,

7) az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ellenőrzéséért,


8) azért, hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges járulékos építmények, tereprendezési, fásítási, parkosítási munkálatok az építménnyel együtt valósuljanak meg,

9) azért, hogy az építési napló a hatósági ellenőrzések és eljárások során az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság rendelkezésére álljon, valamint

10) az Étv - ben meghatározott esetekben a személyes adatok közléséért és más jogszabályban meghatározott esetekben, a megjelölt adatok bejelentéséért.


Az építtető és a kivitelező együttesen felel:

1) Az építtető és a kivitelező együttesen felel azért, hogy az építésügyi hatóság által meghatározott időtartamon belül az építmény környezetéből az építőipari kivitelezési tevékenység során keletkezett építési hulladékot - a külön jogszabályban meghatározott módon - elszállíttassa, a környezet és a terep felszínét az eredeti, illetve az engedélyezett állapotában átadja, a környezetben okozott károkat megszünte.
2017. március 22. vissza