· levegő hőmérséklet, melynek akár kismértékű változásai is egyből jól érezhetőek. Ugyanakkor a hőmérséklet optimális szinten tartása (18-22°C) nagyon költséges és nagymértékben függ az épület energiaigényétől.
· relatív páratartalom, ami a levegőben lévő vízpára tartalmat jelzi, és 40-60% közötti értékűnek kellene lennie. Ez nem annyira kritikus paraméter és olyan szigorúan ellenőrzött, mint a hőmérséklet. Az optimális tartománytól jelentősen távol eső értékei mégis jelentős diszkomfort érzetet okoznak. A páratartalom felügyelete leggyakrabban a felület hűtő rendszereknél kerül előtérbe, ahol a harmatpont kicsapódás kialakulása ellen védekezünk, de a fürdőszobák elszívó ventilátorainak vezérlésénél is hasznos információval bír.
· levegő összetétel, amit az atmoszferikus gázok keveréke képez. Legnagyobb biofizikai jelentősége ezen belül az oxigén és széndioxid százalékos mennyiségének van. Ennek a két gáznak a koncentrációja nagyon gyorsan változik a beltéri helységekben, tekintettel arra, hogy ezek vesznek részt a metabolikus, a kémiai és a biokémiai folyamatokban. A belélegezett levegő CO2 tartalmának változása nagyobb hatással van az emberi szervezetre, mint az ezzel összehasonlítható mértékű oxigéntartalom változás. Ebből következően, a levegő összetétel monitorozásának alapvető eleme a széndioxid-tartalom ellenőrzése.
A levegőminőség monitorozásának szükségessége, de legfőképp a helységeken belüli széndioxid tartalom ellenőrzése különös jelentőséggel bír három szempont kategóriával való összefüggésben, melyek az alábbiak:
· fizikai,
· gazdasági, és
· egészségügyitényezők.
Az optimális levegőminőség fenntartásához és a CO2 koncentráció csökkentéséhez az épületet folyamatosan szellőztetni kell. Az intenzív szellőztetés az épületen kívülre kerülő hőemisszió növekedését okozza. Ezzel együtt ez a fizikai feltételrendszer összekapcsolódik az épületek energiaigényének csökkentési törekvéseivel, ami a hő kibocsátás redukciója révén valósítható meg.
A gazdasági szempontok közvetlen összefüggésben vannak a CO2 koncentrációt megengedhető szinten biztosító szellőztetés költségeivel.
Az egészségügyi aspektusok elsősorban abból állnak, hogy az emberi szervezetben káros reakciókat okoz a belélegzett levegő megnövekedett CO2 tartalma.
A megemelkedett CO2 koncentráció csökkenti a figyelmet és álmosságot okoz. Amikor a szén-dioxid koncentráció eléri az oxigéntartalommal összehasonlítható (kb.20%-os) részarányt, akár már életveszélyes is lehet. A széndioxid koncentráció optimális értékeinek biztosításával tehát közvetve gyakorolhatunk hatást munkatevékenységünk hatékonyságának növelésére és csökkenthetjük a CO2 expozícióval összefüggő betegségek kialakulásának kockázatát.
Beltéri CO2 koncentrációt érintő jogi szabályozás
Észak-Amerika és Európa fejlett országaiban nagy hangsúlyt fektetnek mindhárom fentebb említett tényezőre. A világ ezen részein levegőminőségi szabványokat és beltéri CO2 tartalomra vonatkozó ajánlásokat vezettek be.
A szellőztetésre vonatkozó kötelező szabványok:
· Amerikai Egyesült államokban - ASHRAE 62.1-2013
· Európában - EN-15251:2012, EN-15241:2011, EN-15242:2009 és EN-13779:2008.
Céljuk a beltéri levegő akceptálható minőségének elérése.
Tudnunk kell, hogy a 20%-ot meghaladó széndioxid tartalom a levegőben kritikus esetben halált is okozhat. Közepes koncentráció tartományon belül leggyakrabban álmosság és koncentrálási képesség korlátozódás figyelhető meg. Ha a belélegzett levegőben a CO2 tartalom már 1000ppm fölé szalad, akkor nem csak az álmosság és figyelemképesség elveszítése jelentkezik, hanem sűrűsödik a lélegzés, bekövetkezik a légszomj és heves szívverés jelentkezik.
A mellékelt táblázatban bemutatjuk, hogy a belélegzett levegő különböző széndioxid koncentrációi milyen hatással vannak az emberi szervezetre.
Megemelkedett CO2 koncentráció értékek nagyon gyorsan meg tudnak jelenni olyan nyilvános használatú helységekben, ahol egyidejűleg sok ember tartózkodik. Ez abból a tényből fakad, hogy még gyenge fizikai igénybevétel mellett is az általunk kilélegzett levegő széndioxid tartalma közel 5000ppm.
Elméletileg, egy zárt, 20m3-es, szellőzetlen helységben, egy ember a 8-órás alvása közben képes a kezdeti 350 ppm-es széndioxid szintet KB 6000 ppm-re növelni.
Látható tehát, hogy a széndioxid koncentráció nagyon gyorsan meg tud változni, és éppen ezért fontos a levegő paramétereinek mérése, különös tekintettel a CO2 koncentrációra.
A levegőminőség szokásos szellőztetéssel történő javítása pedig ellentétes hatású az épületek hőszigetelésének javítását és energiaigényének csökkentését szolgáló, hasonlóképp fontos célkitűzésekkel. Következésképpen, a CO2, páratartalom és hőmérséklet monitorozásának kérdésköre ma már alapvető fontossággal vizsgálandó követelmény az épületek ventilációs-, klíma- és fűtési rendszereinek optimalizálási folyamataiban.
A zárt helységek mikroklímájának monitorozási és vezérlési kérdéseit az épületek funkcióinak javításával és energiaigényeik csökkentésének lehetőségével szoros összefüggésben együtt kell vizsgálni. Egyik oldalról ugyanis gazdasági kérdések játszanak szerepet a másikról viszont egészségügyi szempontok.
Forrás: axiomet.eu
